|
Solen: Mellettem Rossz álom ébredt fel mellettem,
reggelhez ásító rejtelem
lökdös, kanyarok fordulnak egymásba
léptemen, a zsákutca is már végtelen térelem, ahonnan értelem már nem vezet másba, csak elémegy felbukkanó vágynak, nem vagy mellettem; bennem vagy hiánynak, jónak és nyűgnek, befogadó szónak, kézen fogva, botladozva mellettem képzelt időt elrablónak,
a látszat peremén létező valónak, ahol éjeket mosdató reggelen utakat fürkészve talállak, a rossz álmok ágya még vetetlen, ott összefutsz magaddal mellettem… ........................... Szalai Ildikó Csend a tájon Csend honol a tájon Szél se rebben Madár se reppen Aludni tér minden. Majd holnap ébred a táj, Kicsin falum csendes már. S, ha jő a kikelet, Nap virrad melegen. Széttárja szirmait a virág Napozik, sütkérezik a napfényben. ........................... És most következzen Solen barátom verse Boglárkának, a gyógyulásáért, amihez kívánok erőt, kitartást. Imádkozom érte. Nemes Lajos: Őrző angyalod
(Bogcsinak, gyógyulásához)
Most járna legboldogabbnak lenned;
az évek gyűjtötte szeretet irányán
találkozna édes emlék, új vágy benned
a felnőtté váltak kuszán szőtt világán…
ahol támad a rossz is, kiválasztott veled
űzve gonoszságán egy dallamot,
a Jóisten fogja két kezed,
ne mozduljon mellőled őrző angyalod…
mert hív már a Mátra magassága, árka
várja, hogy ösvényeit járja Boglárka,
amíg a legféltőbb szívű tájakon
az otthon lelke fészkel betegágyadon,
hogy érezd, ott van mindenki veled,
hogy erőhöz ébredjen minden hajnalod,
a Jóisten fogja két kezed,
ne mozduljon mellőled őrző angyalod!
www.verseim.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!
| 
